„Kedved a jó bor jobban éleszti,
Búdat a jó bor messze széleszti,
S elmúlat véled.”
– Kölcsey Ferenc

TOVÁBBI KÉPEKET, ILLETVE AZ INGATLAN MŰSZAKI LEÍRÁSÁT WEBOLDALUNKON TEKINTHETI MEG!

Villány szívében egy otthon, ami megérkezésre késztet

Vannak házak, amik nemcsak tetszenek, hanem megérintenek. Amikhez nem kell hosszasan gondolkodni, csak megállsz az ajtóban, belépsz és érzed. Valami megmagyarázhatatlan melegség, otthonosság, amiben jó lenni. Ez a villányi ház pontosan ilyen.

Nem a tökéletes képek miatt, hanem mert lelke van. Mert minden szeglete azt súgja: itt valaki élt, szeretett, ünnepelt, nevetett, megpihent. A fény, ami reggel besüt a nappaliba, a fák, amik nyáron árnyékot adnak, a tornác, ahol el lehet időzni egy csésze kávéval vagy pohár borral – mind azt üzeni, hogy ez több, mint egy ház.

És közben itt van Villány. A pincesor 3 perc séta. Ahol a hangulat örök, a bor jó, az emberek kedvesek. Ez a hely egy ritka egyensúlyt kínál: csendre ébredhetsz, de bármikor részese lehetsz a pezsgő helyi életnek is.

A jelenlegi tulajdonos szívvel-lélekkel gondozta ezt az otthont, most pedig készen áll rá, hogy átadja valakinek, aki új fejezetet ír benne. Egy családnak, párnak, vagy bárkinek, aki ugyanazt az érzést keresi, amit én is éreztem, amikor először ide beléptem.

Ha te is egy olyan helyet keresel, ahol végre igazán megérkezel, akkor ez a villányi otthon megér egy pillantást. Vagy inkább: egy érzést.

AZ INGATLANHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDIK EGY, A HÁTSÓ TELEKHATÁRBÓL ÉS EGYBEN A HÁTSÓ UTCÁBÓL IS MEGKÖZELÍTHETŐ, KÜLÖN HELYRAJZI SZÁMON NYILVÁNTARTOT, 1210 m²-es TELEK.
A TELKEN EGY 56 m²-es, TÖMÖR TÉGLA FALAZATÚ ÉPÜLET TALÁLHATÓ, AMELY KIVÁLÓ LEHETŐSÉG APARTMAN, VENDÉGHÁZ ÉS PRÉSHÁZ KIALAKÍTÁSÁRA IS.
EZ A TELEKRÉSZ OPCIONÁLISAN MEGVÁSÁROLHATÓ,
IRÁNYÁRA: 35.000.000 Ft.

BUDAPESTI LAKÁST VAGY BUDAPEST AGGLOMERÁCIÓJÁBAN LÉVŐ CSALÁDI HÁZAT ÉRTÉKEGYEZTETÉSSEL BESZÁMÍTOK!

•Villányi pincesor 3 perc séta
•Szársomlyó-hegy (Természetvédelmi Terület) 15-20 perc séta
•1993-as építés
•Tehermentes
•Összközműves
•Első tulajdonostól
•Kiváló utcakép
•Jó állapot
•Boros pince
•Fúrt kút
•Kerticsapok
•Kert, ház világítás
•Klíma
•Riasztórendszer
•Napelem rendszerrel felszerelt (szaldós óra)
•Alacsony fenntarthatóság

Helyiségek alapterülete:
Főépület:
•Pinceszint: 1.Tároló: 15,30 m² 2.Fűtési helyiség: 20,20 m² 3.Társalgó: 31,40 m² 4. Boros pince: 5,60 m²
•Földszint: 5.Tornác: 5,80 m² 6.Előszoba: 8,40 m² 7.Közlekedő: 1,80 m² 8.Szoba: 13,60 m² 9.Fürdő: 6,30 m² 10.WC: 1,60 m² 11.Nappali: 32,20 m² 12.Lépcsőház: 6,30 m² 13.Konyha-Étkező: 18,50 m² 14.Kamra: 3,00 m² 15.Külső pince lejáró: 4,00 m² 16.Terasz: 21,28 m²
•Emeletiszint: 17.Lépcsőház: 7,10 m² 18.Nappali: 31,70 m² 19.Szoba: 22,60 m² 20.Szoba: 15,10 m² 21.Fürdő-WC: 6,70 m² 22.Gardrób: 3,20 m²
Összesen: 281,68 m²

Melléképület 1:
23.Helyiség 1: 27,10 m² 24.Helyiség 2: 20,20 m²
Összesen: 47,20 m²

Melléképület 2:
25.Helyiség 1: 25,93 m² 26.Helyiség 2: 30,22 m²
Összesen: 56,15 m²

Ajánlom:
•Nyugalmat kedvelő pároknak, családalapítóknak és családosoknak, akik csendes, biztonságos környezetre vágynak.
•Természetközeli életmódot keresőknek, akik szívesen élvezik a szőlődombok, erdők és túraútvonalak közelségét.
•Otthonról dolgozóknak, akiknek fontos az inspiráló, nyugodt környezet, de szükségük van megfelelő térre is.
•Borrajongóknak és gasztroturizmus kedvelőinek – akik értékelik a villányi borvidék különleges hangulatát és ízeit.
•Befektetőknek vagy vendégházat tervezőknek – akik egy jól kiadható, turisztikailag népszerű régióban keresnek ingatlant.

Villány minden évben számos szórakozási, kikapcsolódási, kulturális és gasztronómiai rendezvényekkel, fesztiválokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket!

Érdeklődni:
•A hét minden napján, a nap bármely szakában!

Villány város története: múltja, jelene, jövője
Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. A Villányi hegység kelet-nyugati elhúzódó fekvése következtében déli kitettségű. Klímájában mediterrán hatás érvényesül, aminek köszönhetően évi 2000 óra fölött van a vegetációs időszakban a napsütéses órák száma, ugyanakkor az Atlanti óceán és a kontinentális éghajlat is elő-elő fordul.
A település neve feltehetően egy családnévből származik, ezek közül Villam, Vigla, Vilha, Villiam, Vylliam változatok fordultak elő. Egyes írásos emlékek a királyi adománylevelekből ismertek.
Mátyás király a törököket sokáig kordában tudta tartani, azonban halála után a török mozgolódni kezdett és ez az itteni lakosságot komolyan nyugtalanította. Ami bekövetkezett előttünk ismert, 150 évig volt itt a török és az utolsó csapatokat éppen erről a vidékről, a második mohácsi csata keretében üldözték el a keresztény csapatok.
A csata hősei Lotharingiai Károly, Miksa Emanuel és Savoyai Jenő voltak
A török idők népessége teljesen kipusztult, a népsűrűség 1697-ben 0,2 fő volt négyzetkilométerenként. 14 rác család, 7 zsellércsalád alkotta Villányt. A harcokban mutatott eredményességéért Savoyai Jenő (Prinz Eugen) megkapta Villányt, ahova a túlnépesedett németországi Pfalz-ból telepítettek új honfoglalókat. Aki ennek utána szeretne nézni, annak Bécsbe kell elmenni a levéltárba. Itt történt a betelepülők regisztrálása és aki a bizottság előtt magáról azt mondta, hogy ő Pfalz-ból jött, (..ich komme aus der Pfälzischen Reich) az ajándékföldet és adókedvezményeket kapott. A betelepülés úgy 100 évig tartott és a Németországban lévő Ulm városában ültek tutajba a telepesek- sokszor egész falvak- és a Dunán erszkedtek alá, mígnem a folyó jobb és bal partján elfoglalták a termékeny földek vidékét és megkezdték azok feltörését. Innen származik a „Dunai-svábok” elnevezés is.
Kezdetben Villány nem volt a legvonzóbb hely a telepesek számára, hiszen a mohácsi síkság sokkal termékenyebb volt. Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült. Ehhez az is hozzájárult, hogy 1850 ben megkezdődött a Pécs-Mohács közötti vasútvonal kiépítése. Eredeti célja ennek az volt, hogy a Dunai Gőzhajózási Részvénytársaságnak (akkori nevén Donaudampfschiffvolksgesellschaft) ezen át lehetett a pécsi fekete szenet – a gőzhajók számára nélkülözhetetlen energiahordozót- a mohácsi kikötőbe juttatni.
A fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) mint megjelenéséig. Ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kipusztultak a szőlők döntően a kötött talajokon. A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki (Taussig) Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Egy csapásra elterjedt a módszer egész Európában. Villány ekkor fénykorát élte, hiszen tömegesen állítottak elő rezisztens oltványokat, amelyekkel szemben a filoxéra nem tudott kárt tenni.
A módszer lényege az, hogy a kötött talajon élősködő filoxéra a korabeli szaporítási módszernél – közvetlenül a nemes vessző ültetése- be tudott hatolni a gyökér belsejébe és ott hatalmas pusztítást végzett. Teleki Zsigmond Amerikából hozott olyan vad alanyfajtát, amely rezisztens volt e parazitával szemben, és arra ékoltással létrehozta a szaporító oltványt. Villányban ma is ilyen oltványokat állítanak elő nagy számban. Azóta a kötött talajokon csak evvel a módszerrel előállított oltványokat használják.
Ahogy a borkereskedelem feltételei fokozatosan kialakultak, úgy jelentek meg újabb és újabb kereskedő-családok, akik nemcsak a bor, hanem az egyéb mezőgazdasági termelvények eladásában is közreműködtek. A termeltetés feltételei között a hitel-felvétel lehetősége is megteremtődött: megalakult az első villányi takarékpénztár, amely további lendületet adott a villányi és a környékbeli parasztoknak az árutermelésbe történő bekapcsolódásba. Hihetetlen fejlődés indult el Kisjakabfalva, Villánykövesd, Márok, Kisbudmér községekben, aminek a hatása a parasztság megerősödését hozta. Sajnos ez a virágzás a II Világháborúval megakadt, az erőszakos kollektivizálás elnéptelenítette a falvakat, az ifjúság a városokba vagy a közeli nagyközségekbe húzódott.
A Villányi Állami Gazdaság ekkor a borászat és az oltványtermelés országos fellegvára lett. 400 dolgozót foglalkoztatott és a termelés fő jelszava a mennyiségi termelés volt. Ki kellett szolgálni a Szovjetunió ilyen irányú igényeit.
1988-1992 között megkezdődött a privát szféra térnyerése Villányban. Néhány bátor ember elhatározta, hogy főfoglalkozású szőlész-borász lesz és a siker nem maradt el. Főleg a privatizált vendéglátóhelyeknek szállítottak magas minőségű borokat. A siker híre külföldre is eljutott és 1993-ban a Stuttgarti Nemzetközi Kertépítő Világkiállításon már villányiak képviselhették Magyarországot. Ez azt jelentette, hogy hat hónapon át Stuttgartban villányi borok szerepeltek és terjesztették a borvidék hírét.
Villány 1987-ben egy nemzetközi zsüritől megkapta a „Szőlő és bor városa” címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend „Custodes Vinorum de Villány” néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Évi 40 rendezvényen vesznek részt díszes egyenruhájukban.
Óriási előnyt jelentett ez más borvidékekkel szemben, de az előny megtartása érdekében szükség volt a villányi spontán kistermelők továbbképzésére. Ebben oroszlánrészt vállalt a Villányi Szakképző Iskola, valamint a kistermelők hitelhez-juttatásában a Villányi Borút-Egyesület, amely a Phare-Program keretében számos villányi kistermelőnek segített a maga kicsi, de nagyon látványos borozóinak kialakításában.

Tovább olvasom