Egy sok lehetőséget magában rejtő ingatlant ajánlunk figyelmébe. Teljesen közművesített, elektromos árammal (ipari árammal is), vezetékes vízzel, vezetékes földgázzal ellátott, szennyvízhálózatra rákötött szabályos téglalap alakú, 35 m széles utcafrontú telek. Nyugati része közel sík, enyhe nyugati lejtésű, a telek keleti része, nyugati lejtésű, tereprendezett, teraszosított. A telek nyugati része (magasabb fekvése miatt) panorámás fekvésű.

8 azonnal hasznosítható lakás. Egy nagy szerkezetkész panorámás ház a telek végében, mely akár 6 lakásként is megépülhet, befejezésre kerülhet. Egy tágas ház, két garázzsal. További megtervezett ingatlanok melyeknek a közművesítése és alapozása elkészült.

8 egyforma lakás, 39,85 m2 alapterületűek egyenként + 8 m2-es terasszal hagyományos építési móddal egyszintes, alápincézetlen, magas-tetős. Tartófalazata 38 cm vastag és 30 cm vastag porotherm (tégla) falazat, válaszfalak is porotherm falak. Födém beton gerendák között béléstestes, tetőszerkezet hagyományos nyeregtetős, héjalás cserép. A társasház külsőleg hőszigetelt. A lakások helyiségei: szélfogó, nappali-konyha, közlekedő, fürdőszoba, szoba, wc, terasz. Fűtést és melegvíz ellátást központi gázkazán biztosítja. Nyílászárók: külsők dupla üvegezésű, hőszigetelt műanyag szerkezetek (a bejárati ajtó is műanyag szerkezetű), a belső ajtók típusa fa szerkezetek. Aljzatburkolatok; a szoba kivételével minden helyiségben szép mázas kerámia, a szobában laminált parketta, a terasz fagyálló, csúszásmentes kerámiával burkolt. Falazatok festettek. a fürdőszoba falazata mennyezetig csempézett, a konyha falazata kis részben csempézett. A nappali-konyha konyhabútorral, elektromos üzemű főzőlapokkal, páraelszívóval, egytálcás mosogatóval ellátott. A fürdőszoba zuhanykabinnal, kézmosóval felszerelt, a WC helyiség WC csészével, elszívóval ellátott. A burkolatok, szerelvények, konyhabútor igényes kialításúak, magas műszaki tartalmúak. A 8 lakás újszerű, jó műszaki állapotú. A lakások külön mérőórákkal rendelkeznek (víz, gáz, villany). A lakások összes alapterülete 320m2 plusz a teraszok összesen 64m2 a többi kertrészt nem számítva.

A telek végében álló panorámás ház készültségi állapota 40 %-ra tehető. Az alapozás elkészült, a tartófalak állnak. a válaszfalak, tetőszerkezet, tető-héjazat, simított betonozás elkészült. Nyílászárók még nincsenek és hiányoznak még a bádogos munkák. A falazatok belülről vakoltak. színezetlenek. kivülról a falazatok vakolatlanok. A falazatokba belülről a közművek vezetékei részben kialakitottak. a tetőszerkezet belső fóliázása is elkészült. A házban 6 lakást terveztek. Összes alapterület 270nm plusz az erkélyek, terasz, kert részek a ház előtt.

További 6 tervezett lakás alapjai is elkészültek. Az ingatlan jelenlegi funkciójának (lakópark) nem felel meg jelenleg (az épületek még nem befejezettek). A beruházás befejeztével az ingatlan funkciójának jól meg fog felelni. Alternatív hasznosítási lehetőség is adott, az ingatlan jelenleg használaton kívüli.

50-es években épült ház, melynek alapterülete 130nm áll a telek déli részén az utcafronton. Tartófalazata döntően 45 cm vályogtégla falazat, részben tégla. Hagyományos nyeregtetővel, cserép fedéssel. Szabad belmagasság 2,6 m, az önálló lakrészben 2.3 m. Fűtése központi fűtés, meleget (a lakrészben elhelyezett) gázkazán biztosít, lemezradiátor tőleadókkal, illetve a konyhában egy szép cserépkályha. Meleg vízellátást egy 120 l-es gázbojler és egy 80 l-es (lakrészben elhelyezett) villanybojler biztosítja. NyíIás-zárók: külsők avult, dupla üvegezésű hagyományos fa szerkezetek (a bejárati ajtó is fa szerkezet), a belső ajtók fa szerkezetek. A két gépkocsinak alkalmas garázs, tároló fa kapukkal ellátott. Aljzatburkolatok jó műszaki állapotúak, falazatok festettek, részben lambériázottak. a fürdőszoba-wc, a tusoló-wc, fa falazata 1,4 m magasságig csempézett, a konyha és előtér falazata részben csempézett. A konyha konyhabútonal, kéttálcás mosogatóval, gáztűzhellyel ellátott. A fürdőszoba-WC helyiség fürdőkáddal, WC csészével, kézmosóval ellátott, a tusoló-WC helyiség zuhanytálcával, WC csészével, kézmosóval felszerelt. A lakrész az udvar felől közelíthető meg külön, önálló bejárattal. Az épület belülről szerelvényezett, bútorozott. Az épület megfelelő műszaki állapotú belülről, részben felújított, északi falazata kívülről hőszigetelt.

- lépcsősen kialakított 250 m2 felületen beton elemes jó állapotú járda

- az udvaron két ásott kút található

- a lakóépület mellett készült egy kis tároló épület, szerény műszaki állapotban

- részben parkosított több szép tuját, fenyőfát, diófát találunk

Kehidakustány község ismert a gyógy-, élményfürdőjéről (Kehida Termálfürdő). A település gyógyturisztikai jelentőséggel bír, jelentős idegenforgalommal. A fürdő gyógyvízzel rendelkezik, 2003. évben megújult, bővített.

A település Zala völgyében a Zala-folyó észak-déli partján található, gyógyvízzel rendelkező gyógyhely. Az egyedi turisztikai attrakciókat bemutató község kiválóan alkalmas a nagyvárosi nyüzsgés elfeledésére és a pihenésre. Kehidakustány a Zala-völgyének arányával is rendelkezik: a hazai gyógyfürdők között kimagasló kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos minősítésű gyógyvizünk igazi rekreációt nyújt. Szabad téren és fedett fürdőben 36-42 fokos medencék biztosítják a vendégek nyugodt kikapcsolódását. A gyógyvizes kikapcsolódás után igazi kultúra-gasztronómiai élményt nyújt a kustányi falurészben található Hagyományőrző Mariskaudvar és gyógynövénykert, valamint a település történelmét bemutató Tájház.


Az Alsó-Zala-völgyben fekvő Kehidakustány határa kedvező adottságaival már az írott történelmet megelőző korszakokban is vonzotta a megtelepedni vágyókat. Az ezt bizonyító legjelentősebb régészeti emlékek a népvándorlás korából származnak: a magyar honfoglalást megelőző két évszázadban a Kárpát-medencét uraló avarok két temetőjét is feltárták a falu területén. lehet része, mely a zalai táj szépségein túllépve ötven-száz kilométeres körben láttatja a Dunántúlt. A községet határoló kellemesen lankás dombvidék kétszáz-háromszáz méteres tengerszint feletti magasságokba emelkedik csupán, ám a helybeliek szemében a magaslatok már szinte hegyek. Ezeknek – és a köztük fekvő völgyeknek – a különlegesen szabályos, észak-déli futása talán a terepen is érzékelhető, a térkép fölé hajolva pedig egyértelműen bizonyítható.  
Kehidakustányt nyugatról Kehida, keletről Kustány falurész határolja. 1971-ben egyesítették a két települést; mai neve is ebből ered. Deák Ferenc hosszabb ideig élt itt. A település valamikor 3 önálló részből állt: Kehida, Kustány és Barátsziget. A legkorábbi nyomok a bronzkorból származnak, Barátsziget területéről, kr.e. XIV-XVIII. századból. Régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy Krisztus előtt, a IV-III. században pedig kelták lakták a területet. Ezen leleteket első sorban a termálfürdő területén lelték. A rómaiak időszámításunk elején érkeztek a településre, a hunok a népvándorlások első hullámaival kerültek a környékre, a VII. században pedig az avarok érkeztek a vidékre. Az avarok két temetkezési helyet is létrehoztak, ezeket pedig az ásatások során feltárták. 
Kehida nevét először 1232-ben említik, ekkor ülésezett itt az első nemesi bíróság. Tekintetbe véve, hogy a környéken nem volt olyan központi hely, amely alkalmas lenne arra, hogy a megye központi helyének nevezzék ki, ezért Kehidát, mint a megye legideálisabban fekvő települését elkezdték központi nemesi gyűlésekre használni.  Kehida az 1200-as évek végéig a Koppányi család birtoka volt, majd később Kőszegi Miklós nádor foglalta el. Kőszegi Miklóstól 1319-ben kobozta el Károly Róbert, és a Kanizsai családnak adományozta. A Kanizsai család volt a település birtokosa egészen 1523-ig, amikor Kanizsai László Háshágyi Dénesnek adományozza Kehidát. A török megszállások idejét ez a település sem élte túl, 1588-ban lerombolták a várat, amely addig védte. Ennek köszönhetően Kehida majdnem teljesen elnéptelenedett. A Deák család házasság révén került Kehidára, 1757-ben Deák Gábor feleségül vette Hertelendy Annát. Ezt követően a falu neve összefonódik a Deák családdal, különösképpen Deák Ferencet emlegetik, aki Kehidán élt 1808-1854 között. 
Kustánytán nevének első okleveles, írásos említése 1181-ből való. Ekkor találkozhatunk először Kustány (Custan) elnevezéssel. A falu akkoriban királyi és nemesi birtok volt. 
A település az 1400-as években több falura oszlott: Egyházaskustány, Felsőkustány, Alsókustány. A két utóbbi névalak a mai napig él a közbeszédben. Később Boldogasszony Kustánynak is nevezték. A faluban nemesi kúriák is álltak. A török hódoltság és mészárlások alatt a települést elpusztították. A XVII. századra kezdett el újra benépesedni és fejlődésnek indulni. 
Kustányt 1977-ben egyesítették Kehidával, azóta Kehidakustány a település hivtalos neve. Kehidakustány ma már Magyarország egyik legkedveltebb üdülőhelyén, amely 2016-tól minősített gyógyhelyi települési rangot visel.